A ne-waza szó szerint "fekvési technikát" jelent japánul, és a dzsúdzsicuban a padlón folytatott küzdelem teljes rendszerét jelöli. Ide tartoznak a fogások, szorítások, ízületi technikák és fojtástechnikák.
A pozíció fontossága
A ne-waza kulcsa a testpozíció: az aki felülről irányítja az ellenfelet, stratégiai előnnyel rendelkezik. A négy legalapvetőbb kontrollpozíció a hátfogás (kesa-gatame), az oldalsó rögzítés (yoko-shiho-gatame), a sarokpozíció (kami-shiho-gatame) és a teljes keresztfogás (tate-shiho-gatame).
Átmenetek és kombinációk
A ne-waza legfontosabb eleme a folyamatos mozgás és az átmenetek. Az ellenfél megpróbál kiszabadulni a szorításból, ezért a versenyzőnek folyamatosan alkalmazkodnia kell, és az egyik pozícióból a másikba kell átváltania.
Ízületi technikák
A karfeszítő (ude-hishigi-juji-gatame) az egyik legismertebb ízületi technika, amelyet a könyökízületre alkalmaznak. A pontos végrehajtás feltétele a megfelelő testpozíció, a karizom rögzítése és az egyenletes nyomás alkalmazása.
Fojtástechnikák
A fojtástechnikák a vér- vagy a légzőszervi rendszer leszorításával fejtik ki hatásukat. A szakkifejezés: shime-waza. Ezeket a technikákat kizárólag felügyelt edzéskörülmények között szabad gyakorolni.
Etika és biztonság
A ne-waza végrehajtásakor a partnerrel szemben mindenkor felelősségtudattal kell eljárni. Az edzőpartner leütési jelzésére (tap) azonnal el kell engedni a technikát.